„Vihar a biliben” - Lázár János reagált az Iparművészeti Múzeum dolgozóinak akciójára
Az építési és közlekedési miniszter extra juttatást ígér az intézmény dolgozóinak, mert szerinte fantasztikus munkát végeznek.
Az építési és közlekedési miniszter extra juttatást ígér az intézmény dolgozóinak, mert szerinte fantasztikus munkát végeznek.
„Műtárgy ≠ használati tárgy” és „Mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” feliratú pólókban fogadták az intézményben minisztert, aki azért jött, mert onnan rendezné be a Karmelitát.
A képviselő szerint a költöztetésre szánt pénzt a vidéki múzeumok fejlesztésére kéne inkább fordítani.
Összevonásokkal akarja megoldani a kormány a közgyűjtemények alulfinanszírozottságából eredő problémákat. Ám ez valószínűleg csak további kiadásokkal jár, miközben az egész ágazat szakmai működése lefagy.
Az országgyűlés csak a jövő héten szavaz, de a kormány máris létrehozta a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot.
Vitézy Dávid helyes döntésnek tartja, hogy a Természettudományi Múzeum Budapesten marad, ugyanakkor felhívja a figyelmet: most inkább a kormány hibájából régóta zárva tartó múzeumok ügyével kellene foglalkozni.
Minden intézmény a maga eszközeivel tud rácsatlakozni a filmes világ legfontosabb gálájára, de akad, akinek elég nehéz dolga van. Az Iparművészeti Múzeum ennek ellenére is megoldotta.
Az Esterházy-kincstár eddig ismeretlen, roncsolt, apróra összetört tárgyait mutatja be az Iparművészeti Múzeum, az ukrajnai háborús pusztításra figyelmeztetve. De más következtetés is levonható a viharvert és per alatt álló műtárgyakból.
Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.
L. Simon László a Nemzeti Múzeum mellé a múzeumi oktatást, a műtárgyvédelmet, a régészetet, a természettudományi, és az iparművészeti múzeumot is szeretné, de szemet vetett a vidéki múzeumokra is, és a kultúrharcba is beszállna – ezt maga írja most megjelent cikkében.
Az Esterházy Magánalapítvány még 2019-ben indított pert a kincsek tulajdonjogáért. Most első fokon vesztett.
A koronavírus megakasztotta a költözés folyamatait, a kivitelezés sem kezdődött még el. Legkorábban 2025-2026 fordulóján nyílhat újra a múzeum.
Továbbra sem láthatja a nagyközönség a Néprajzi, az Iparművészeti és a Közlekedési Múzeum műtárgyait, és nincs még új kiállítási helye a magyar fotográfiának és építészetnek sem. A beígért fővárosi építkezések és felújítások állnak vagy csúsznak, ráadásul a kormány előbb-utóbb elköltözteti Budapestről a Természettudományi Múzeumot is.
A két és fél éve bezárt Iparművészeti Múzeum beépített műtárgyainak bontásakor derült ki, hogy a hófehérre festett üvegcsarnok eredetileg milyen dúsan színezett volt. Legalább másfél-két év, és milliárdos összeg lenne, ha rekonstruálnák az eredeti állapotot. Nem tudni, megtörténik-e.
Nem volt leltár, nem volt megalapozott a 2017-es mérleg és beszámoló, a főigazgató nem építette ki a korrupciós helyzetek megelőzéséhez szükséges kontrollokat - káoszt talált az ÁSZ a múzeum gazdálkodásánál.
Csaknem 40 milliárd forintos költségvetési átcsoportosításról döntött a kormány, amely az utóbbi években annyi szabadságot szerzett magának a büdzsé átalakítására, hogy az Oszággyűlés által elfogadott költségvetési törvénynek nem sok jelentősége maradt.
Adatigénylésben kérte ki az Átlátszó a kölcsönadott műtárgyak listáját a múzeumtól. Előbb trükkösen megkerülték a válaszadást, majd azt közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, hogy bűnmegelőzési okokból minősített adatokká akarja nyilváníttatni a portál által kért információkat.
Olyan választ adott az Iparművészeti Múzeum, amiből nem derül ki, milyen műtárgyakat adott a Karmelita kolostorba a Várgondnokságnak.
A hercegi család osztrák alapítványa indított pert a híres Esterházy-kincsekért. A sok milliárd forint értékű gyűjtemény egy része évek óta Fertődön van a látogatóktól elzárva, továbbá a korábbi megállapodásokkal szemben a Budapesten maradt műtárgyak sem láthatóak.
Pedig a Millennium idején is sok akadályt kellett leküzdeni ahhoz, hogy álljon Lechner Ödön remeke. Ferenc Józsefnek például nagyon nem tetszett.